Monza

Az ötszörös világbajnok Juan Manuel Fangio szobra

Az ötszörös világbajnok Juan Manuel Fangio szobra

Az elmúlt hét végén rendezték a legnagyobb múltra visszatekintő világbajnoki helyszínen az Olasz Nagydíjat – Monzában. A “Sebesség Temploma” – amelyben érthetően a Ferrari-vallást gyakorolják a legtöbben – 64. alkalommal látta vendégül a Formula 1 mezőnyét.
A Milánótól nem messze fekvő Monza királyi parkjában 1922-ben építették meg az “Autodromo”-t, amely így az angliai Brooklands és az amerikai Indianapolis után a harmadik épített versenypálya lett a világon. Még ezen év szeptemberében megrendezték az első Olasz Nagydíjat, amelyet 150 ezer néző előtt a Fiat versenyzője, Pietro Bordino nyert.
Az emelt falú oválgyűrűvel kombinált pálya teljes hossza kereken 10 kilométer volt, ezen a változaton 1955 és 1961 között négy világbajnoki futamot rendeztek, a többi hatvan versenyen a mostanival nagyjából egyező vonalvezetést használták.

 

A kombinált vonalvezetés

A kombinált vonalvezetés

Az emelt falú oválgyűrű 1955-ben

Az emelt falú oválgyűrű 1955-ben

Nagy idők öregedő tanúja mai állapotában

Nagy idők öregedő tanúja mai állapotában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10 versenyző itt lett világbajnok: az olasz Giuseppe Farina (1950), az argentin Juan Manuel Fangio (1956), az amerikai Phil Hill (1961), a skót Jim Clark (1963), az ausztrál Jack Brabham (1966), a skót Jackie Stewart (1969, 1973), a brazil Emerson Fittipaldi (1972), az osztrák Niki Lauda (1975), az amerikai Mario Andretti (1978) és a dél-afrikai Jody Scheckter (1979).

Sajnos nem csak diadalok, hanem tragédiák helyszíne is volt Monza, a legtöbb halálos baleset itt következett be. Többek között itt vesztette életét az olasz Giuseppe Campari, Baconin Borzacchini, Emilio Materassi (utóbbi balesetekor 27 néző is meghalt) és Alberto Ascari, a német Wolfgang von Trips (ő szintén magával rántott a halálba 13 szurkolót), az osztrák Jochen Rindt (aki halála ellenére világbajnok lett) és a svéd Ronnie Peterson…

Az 1978-as Olasz GP rajtja utáni tömegbaleset. A lángok között a svéd Peterson Lotusa ég. Ronnie másnap belehalt a sérüléseibe.

Az 1978-as Olasz GP rajtja utáni tömegbaleset. A lángok között a svéd Peterson Lotusa ég. Ronnie másnap belehalt a sérüléseibe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rekordok is fűződnek a “La Pista Magica”-hoz: 1971. szeptember 5-én itt futották minden eddigi idők leggyorsabb Nagydíját: az angol Peter Gethin 242,616 km/órás átlaggal nyert, ráadásul – újabb rekord – szintén minden eddigi idők legszorosabb befutóját láthatták a nézők, mivel még az ötödik helyezett új-zélandi Howden Ganley is mindössze 61 századmásodperccel maradt le a győztes mögött.

Az 1971-es befutó: Gethin, Peterson, Cevert, Hailwood és Ganley.

Az 1971-es befutó: Gethin, Peterson, Cevert, Hailwood és Ganley.

 

 

 

 

 

 

 

2004. szeptember 11-én a kolumbiai Juan-Pablo Montoya Williams-BMW-vel megfutotta a Formula 1 történetének leggyorsabb körét, amikor 262,242 km/órás átlaggal száguldott körbe az akkor 5,793 km hosszú aszfaltcsíkon.

Monza királyai – sok más pályához hasonlóan – a német Michael Schumacher és a Ferrari. Előbbi 5, utóbbi 18 diadalt aratott itt. Pole pozícióból is a Scuderiának van a legtöbb (19), a versenyzők közül viszont Fangio és a brazil Ayrton Senna állnak az élen 5-5 első rajtkockával.

Akik nélkül Monza nem lenne az, ami: a páratlanul lelkes, fanatikus szurkolók tízezrei

Akik nélkül Monza nem lenne az, ami: a páratlanul lelkes, fanatikus szurkolók tízezrei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Monza – varázsszó. Látni kell.