Jackie Oliver

Oliver az 1973-as Brit BP-n, Silverstone-ban

Oliver az 1973-as Brit BP-n, Silverstone-ban

Ma ünnepli 72. születésnapját az angol Keith Jack “Jackie” Oliver.
Inkább az Arrows csapat egyik alapítójaként és irányítójaként ismert, pedig autóversenyzőként is igen figyelemre méltó eredményeket ért el – igaz, nem a Formula 1 világbajnokságban. 19 évesen kezdett Mini-vel versenyezni, majd túraautózni kezdett egy Ford Mustang-gal. 1966-ban Formula 3-as futamokon indult egy nem gyári Brabham-mel, egy évre rá pedig már a Lotus versenyzője volt, és Formula 2-es versenyek résztvevője lett. A skót Jim Clark 1968-ban bekövetkezett halála után a Lotus őt szemelte ki utódjául, és Monacóban be is mutatkozott a világbajnokságon. Az év utolsó versenyén, Mexikóban harmadik lett, ennek ellenére kirúgták, mivel kellett a hely az osztrák Jochen Rindt számára. Oliver így a BRM-hez igazolt, és közben a Ford-dal sportautóversenyeken is részt vett, nem is akárhogy: 1969-ben a belga Jacky Ickx párjaként nem csak a Sebring-i 12 órás, hanem a Le Mans-i 24 órás viadalon is győzelmet aratott.
A Formula 1-es karrierje nem volt ennyire látványos: két évig próbálkozott a BRM-nél, azonban egy ötödik helynél előrébb nem tudott végezni. 1971-ben mindössze három futamon tudott a McLaren színeiben elindulni, a következő évben még ennyin sem, ugyanis a BRM-hez visszatérve egyetlen versenyen kapott lehetőséget. 1973 elején az újonc, amerikai Shadow csapathoz szerződött, ahol egy kanadai harmadik helyet tudott szerezni. A következő három évben nem indult világbajnoki futamon, de 1977-ben egyetlen alkalommal, a Svéd Nagydíjon szintén egy Shadow-t vezetve búcsúzott el a versenyzéstől.
Az autósporttól azonban nem: 1977 novemberében négy barátjával megvásárolták Don Nichols-tól a Shadow-t, amely Arrows néven született újjá. A csapat neve az alapítók nevének kezdőbetűiből állt össze: Franco Ambrosio (A), Alan Rees (R), Jackie Oliver (O), Dave Wass (W) és Tony Southgate (S). A csapat a kezdeti nehézségek ellenére (Ambrosiót pénzügyi visszaélések miatt Olaszországban szabadságvesztésre ítélték, majd a Shadow mérnökei perelték be Southgate-éket, azt állítva, hogy egyszerűen lemásolták az ő terveik alapján készült autót) az 1978-as idény elején elindult a világbajnokságon. Oliver (és Rees) 1996-ig vállalt szerepet a csapat életében, akkor Tom Walkinshaw megvásárolta tőlük az Arrows-t.
Jackie Oliver versenyzőként 49 Nagydíjon indult, két harmadik helyet (1968, Mexikói GP és 1973, Kanadai GP) szerezve. Egy alkalommal, az 1978-as Olasz Nagydíjon volt övé a leggyorsabb kör.
Legjobb világbajnoki helyezését 1973-ban érte el, akkor a 15. helyen végzett.
Szerény eredményei ellenére a Formula 1 történetének jelentős személyiségét tisztelhetjük benne.

Oliver és a Shadow-Ford DN1 1973-ban Mosportban, ahol a Kanadai GP harmadik helyét szerezte meg

Oliver és a Shadow-Ford DN1 1973-ban Mosportban, ahol a Kanadai GP harmadik helyét szerezte meg

2012-ben Goodwoodban, a Sebbesség Fesztiválján

2012-ben Goodwoodban, a Sebbesség Fesztiválján

Az összes Arrows autó egyetlen képbe sűrítve

Az összes Arrows autó egyetlen képbe sűrítve

És egy Arrows a sok közül: az FA1 1978-ban a Brit GP-n az olasz Riccardo Patrese vezetésével

És egy Arrows a sok közül: az FA1 1978-ban a Brit GP-n az olasz Riccardo Patrese vezetésével