Mike Thackwell

 

Mike Thackwell 56 évvel ezelőtt, 1961. március 30-án született az új-zélandi Auckland Papakura nevű elővárosában. Miután a család átköltözött Ausztráliába, Mike kilencéves korában motokrosszozni kezdett. Ebben autókereskedő édesapja – aki az ötvenes években maga is autóversenyző volt – támogatta. Ezután áttért a gokartra, megnyerte a Nyugat-Ausztrál Bajnokságot, valamint két egymást követő évben is sikert aratott a Hong Kongban rendezett viadalon. Tehetségéhez nem fért kétség, így a karrierépítés szempontjából a legjobb helyre, Angliába költözött. Egy Formula Ford sorozatban folytatta a versenyzést, és bemutatkozó évében, 1978-ban rögtön harmadikként tudott végezni. A következő évben a Brit és az Európai Formula 3 Bajnokságokban csiszolta tovább tudását. Előbbiben ismét harmadik lett, és hogy ez mennyire számít komoly eredménynek, annak bizonyítására álljon itt néhány név a mögötte végzett mezőnyből: Stefan Johansson, Nigel Mansell, Alain Prost, vagy éppen Thierry Boutsen…
1980-ban nyolcadikként végzett a Formula 2-es Európa-Bajnokságban, és közben tesztelte a Tyrrell F1-es csapat autóját. A Holland Nagydíjra pedig felkérést kapott az Arrows istállótól, hogy a sérült Jochen Mass helyét egy verseny erejéig foglalja el. Mike előtte egyáltalán nem tudta kipróbálni az autót, így nem volt meglepetés, hogy nem sikerült kvalifikálnia magát a versenyre. Ken Tyrrell ennek ellenére úgy érezte, hogy lehetőséget kell biztosítani Mike számára, ezért harmadik versenyzőként benevezte a Kanadai Nagydíjra, Montrealba. A huszonnegyedik időt elérve sikerült is felkerülnie a futam rajtrácsára, ezzel minden addigi idők legfiatalabb világbajnoki futamrésztvevője lett a maga 19 éves 5 hónapos és 29 napos életkorával – mind a mai napig ő a negyedik legifjabb debütáló. El is indult, ám a rajt után bekövetkezett balesetben csapattársa, a francia Jean-Pierre Jarier autója olyannyira megsérült, hogy nem tudta volna folytatni a viadalt. A piros zászlóval megszakított, majd újraindított futamon már nem Thackwell, hanem Jarier ült a Tyrrellben, hetedikként végezve. Így a debütálás végül nagyon rövidre sikeredett. Abban az évben még egy alkalommal, a Watkins Glen-ben rendezett U.S.A. Kelet Nagydíjon kapott lehetőséget, de nem sikerült kvalifikálnia magát a versenyre.
A következő három évre nem kapott versenyzőülést, ezért visszatért a Formula 2-es mezőnybe, ahol 1984-ben Európa-bajnok lett. Ugyanebben az évben a RAM és a Tyrrell csapatoktól kapott lehetőséget egy-egy világbajnoki futam erejéig a Formula 1-ben, ám az előbbivel Kanadában műszaki hiba miatt fel kellett adnia a versenyt, míg utóbbival a Hockenheimben rendezett Német Nagydíjon nem tudott az időmérőből továbbjutni a viadalra. F1-es csapattól továbbra sem volt állandó szerződése, ezért a hosszútávú világbajnokságban, valamint az F3000-es Európa-bajnokságban versenyzett tovább, utóbbiban másodikként végezve 1985-ben.
1986-ban felcsillant a remény a visszatérésre, ugyanis a RAM istálló benevezte Mike-ot az évadnyitó Brazil Nagydíjra, ám a csapatnak pénzügyi nehézségei támadtak és törölték a nevezésüket – ezzel végérvényesen kivonva magukat és Thackwellt is a Formula 1-ből.
Mike különböző, alacsonyabb kategóriákban versenyzett egészen 1988-ig, amikor mindössze huszonhét évesen visszavonult az autósporttól. Ezt követően – többek között – helikopter-oktatópilóta és tanár is volt. Napjainkban Angliában él, és szörf-boltot üzemeltet.
Ő is azon versenyzők népes táborát gyarapítja, akik tehetségük alapján sokkal többre voltak hivatottak, ám a csúcsra sohasem jutottak fel.

 

1980. augusztus 30-án a Zandvoort melletti dűnék között, a Holland GP időmérőjén terelgeti az Arrows-Ford A3-as autót

 

Napjainkban