Ricardo Rodriguez

 

A mexikói Ricardo Valentín Rodríguez de la Vega 75 évvel ezelőtt, 1942. február 14-én született Mexikóvárosban. Gazdag édesapjának köszönhetően bátyjával, Pedróval együtt már fiatalon lehetőségük volt erős autókkal való ismerkedésre. Bár Ricardo kezdetben kerékpárversenyekn indult (és sokszor nyert is), majd motorkerékpárokra váltott, az autóversenyzés volt az álma. Ennek megvalósításáért mindent meg is tett: még nem volt tizenhét éves, amikor egy Porsche sportkocsival benevezett a huszonnégy órás futamra Le Mans-ban. A szervezők az életkorára hivatkozva végül nem engedték indulni, ám 1960-ban immár semmi sem tarthatta vissza, és Luigi Chinettinek, a Ferrari legnagyobb amerikai importőrének a csapatában végül elrajtolhatott. A belga André Pilette társaként végül másodikként végzett, és ez a teljesítmény elég is volt Enzo Ferrari számára, hogy versenyzői szerződést kínáljon Ricardónak. A Formula 1-es világbajnokságban az 1961-es Olasz Nagydíjon, Monzában mutatkozhatott be. Rögtön a második rajtkockába kvalifikált, bemutatva páratlan gyorsaságát. Amikor a viadalt végül műszaki hiba miatt fel kellett adnia, a harmadik helyen száguldott. Nem rossz teljesítmény egy újonctól!
1962-ben természetesen maradt a Scuderiánál, ám az év sem Rodriguez, sem a csapat számára nem úgy sikerült, ahogy elképzelték. Ricardo mindössze két alkalommal ért célba pontszerző helyen (negyedik lett Belgiumban és hatodik Németországban), a Ferrari pedig a pontverseny hatodik helyén szerénykedett. Enzo Ferrari úgy döntött, hogy a pocsék szezont be sem fejezik, és az utolsó két, Európán kívüli futamra már el sem utaztak. Ricardo, aki ekkor már túl volt a Szicília közútjain rendezett, rendkívül nehéz Targa Florio körverseny megnyerésén (két belga, Olivier Gendebien és Willy Mairesse társaként), átült egy, Rob Walker csapata által versenyeztetett Lotus-Climax autóba. Ám végül világbajnoki futamon nem indult, csak egy világbajnokságon kívüli viadalra nevezett be Mexikóvárosban. Az első szabadedzésen azonban (feltehetőleg műszaki hiba miatt) a 180 fokos Peraltada kanyarból kicsúszott, és a korlátnak csapódva rögtön életét vesztette. Még csak húszéves volt.
Bátyja, a szintén kiváló autóversenyző Pedro mindössze kilenc évvel élte túl öccsét: 1971. július 11-én egy, a németországi Norisringen rendezett sportautó-versenyen vesztette életét. A két testvér emlékére a korábban Magdalena Mixhuca Circuit nevű mexikóvárosi versenypályát átnevezték Autódromo Hermanos Rodríguez-re, azaz Rodriguez Fivérek Versenypályára.
Ricardo Rodriguez mindössze öt világbajnoki futamon indulhatott, amelyeken egy negyedik helyezés volt a legjobb eredménye. Az 1962-es évben volt értékelhető a világbajnoki pontversenyben, tizenharmadikként végzett.

Az 1962-es Holland GP-n Ricardo és a Ferrari 156-os. A 11. helyről indulva 73 kört teljesítettek, amikor egy kicsúszás miatt a hatodik helyen fel kellett adniuk a viadalt

 

 

A két Rodriguez: Ricardo és Pedro