Spanyol Nagydíj – 1975.04.27. – Montjuïc Park, Barcelona

Stommelen már a levegőben. Pillanatokkal később átszakítja a védőkorlátot.

Stommelen már a levegőben. Pillanatokkal később átszakítja a védőkorlátot.

41 évvel ezelőtt, 1975. április 27-én a Barcelona területén fekvő Parc de Montjuïc utcáin rendezték az év negyedik világbajnoki futamát, a 21. Spanyol Nagydíjat. Ez volt a Formula 1 történetének 254., világbajnoki keretek között tartott viadala. És az egyik legtragikusabb is.
A versenyzők a pénteki pályabejáráson észrevették, hogy az utat övező szalagkorlát rosszul van összeszerelve, gyakorlatilag nulla védelmet adva mind nekik, mind a mögötte helyet foglaló nézőknek. Bojkottálni is akarták a versenyt, ám a szervezők végül meggyőzték őket, hogy a kifogásolt hibákat megjavították, és nem jelent nagyobb kockázatot itt versenyezni, mint bárhol máshol. Egyvalaki nem hagyta magát: a kétszeres világbajnok, címvédő brazil Emerson Fittipaldi, aki tiltakozásul mindössze három, lassan megtett kört ment az időmérőn, majd kiszállt és hazament.
A két Ferrari indult az első sorból; az osztrák Niki Lauda, aki tizedik alkalommal szerezte meg a pole-t, mindössze egy tizedmásodperccel volt jobb svájci csapattársánál, Clay Regazzoninál. Előbbi egyetlen kört sem tudott menni, összetörte a 312T jelű Ferrarit. A harmadik helyről induló angol James Hunt és Hesketh-Fordja került az élre, de a hatodik körben ő is kiesett baleset miatt. Ekkor az egyesült államokbeli Mario Andretti találta magát az első helyen, de az elöl haladók ezen a napon el voltak átkozva: a tizenhatodik körben szintén baleset miatt esett ki. Innentől a Hill-Fordot vezető német Rolf Stommelen vezette a mezőnyt (mindössze egy kör erejéig tudta megelőzni őt a brazil Carlos Pace), de hamarosan őt is utolérte az átok: a huszonötödik körben letört autójának a hátsó szárnya és nekicsapódott a szalagkorlátnak, amely a versenyzők előzetes aggodalmát igazolva átszakadt. A súlyos sérüléseket szenvedő Stommelen autója elsodorta a nézőket, akik közül öten életüket vesztették. Az eredetileg hetvenöt körösre tervezett versenyt négy körrel később, a huszonkilencedikben intették le. Ekkor a német Jochen Mass és McLaren-Fordja állt az élen, aki így megszerezte önmaga egyetlen, egyúttal a McLaren tizennegyedik F1-es világbajnoki futamgyőzelmét. A belga Jacky Ickx (Lotus-Ford) és az argentin Carlos Reutemann (Brabham-Ford) végeztek dobogós pozícióban, míg a további pontszerzős helyeken Jean-Pierre Jarier (francia, Shadow-Ford), Vittorio Brambilla (olasz, March-Ford) és Lella Lombardi (olasz, March-Ford) lettek értékelve. Utóbbi volt a Formula 1 világbajnokságok történetének máig egyetlen női pontszerzője – egy helyett fél ponttal, ugyanis a korai leintés miatt megfelezték a pontokat.
A Parnelli csapat történetének egyetlen leggyorsabb körét itt jegyezhették fel, Andretti 1 perc 25,1 másodperces ideje 160,371 km/órás átlagnak felelt meg.
Ickx ekkor végzett huszonötödik, egyben utolsó alkalommal dobogós helyen. És itt indult először világbajnoki futamon az ausztrál Alan Jones.
A tabellát Emerson Fittipaldi vezette tizenöt ponttal, őt a két tizenkét pontos Carlos, Reutemann és Pace követte. A konstruktőröknél a Bernie Ecclestone által vezényelt Brabham állt az élen, míg a McLaren fél, a Tyrrell tíz ponttal volt lemaradva.
Tíz futam volt még hátra az évből.

Jochen Mass

Jochen Mass

Mass és a McLaren-Ford M23-as

Mass és a McLaren-Ford M23-as

Montjuïc Park - 3,791 km

Montjuïc Park – 3,791 km

Montjuïc Park - részlet

Montjuïc Park – részlet

Stommelen Hill-Ford GH1-esének roncsa

Stommelen Hill-Ford GH1-esének roncsa

Amikor megpróbálták a szalagkorlátot megerősíteni - nem sikerült...

Amikor megpróbálták a szalagkorlátot megerősíteni – nem sikerült…

Azért verseny is volt: itt még elöl Ickx (Lotus-Ford 72E), szorosan a nyomában Mass (McLaren-Ford M23).

Azért verseny is volt: itt még elöl Ickx (Lotus-Ford 72E), szorosan a nyomában Mass (McLaren-Ford M23).