Didier Pironi

Ma lenne 64 éves generációjának egyik leggyorsabb, legbátrabb, egyúttal talán legintelligensebb autóversenyzője, a francia Didier Pironi.
Kiváló atléta és úszó volt, de leginkább az autósport érdekelte. Kezdetben motorkerékpárral versenyzett, de hamar áttért a négykerekűekre. Az Elf olajvállalat tehetségkutató-programjának felfedezettjeként a dél-franciaországi Paul Ricard pályán lévő Winfield versenyvezető-képző iskolában tizennyolc évesen kezdett ismerkedni az autóversenyzés alapjaival. 1973-ban a Francia Formula Renault Bajnokság résztvevője lett, majd két évre rá már a kategória Európa-Bajnoka volt. Évente egy szintet lépett feljebb, így F3-as és F2-es sikereket követően az 1978-as Argentin Nagydíjon a Formula 1 világbajnoki mezőnyben is bemutatkozhatott. A fiatal tehetségeket kiváló szemmel meglátó angol Ken Tyrrell csapatában kapott lehetőséget, és a huszonharmadik helyről rajtolva végül tizennegyedik lett. De mindjárt a következő futamon, Brazíliában hatodikként, pontszerző helyen intették le, és az év végéig megszerzett hét pontjával végül tizenötödik lett a világbajnokságon. Ugyanebben az évben honfitársával, Jean-Pierre Jaussaud-dal párban egy Renault Alpine A442B-vel megnyerték a Le Mans-i 24 órás viadalt.
1979-ben már dobogós helyezéseket is elért, és tizedikként zárt az összetettben, egy évre rá pedig immár Guy Ligier csapata tagjaként megszerezte élete első világbajnoki futamgyőzelmét a Zolderben rendezett Belga Nagydíjon. Két pole pozícióval és további dobogós helyezésekkel jelezte tehetségét, és ennek eredményeképp 1981-re a Ferrari szerződtette. A maranellói alakulatnál ekkor kezdtek turbómotorokkal versenyezni, és a kezdeti “gyermekbetegségek” miatt meglehetősen vékonyra sikeredett az év: “Didi” csak a tizenharmadik helyet tudta megszerezni a világbajnokságon, míg a konstruktőrök között a Ferrari mindössze az összetett ötödik helyére tudott odaérni.
1982-re aztán összeállt a kép: Pironi és a Ferrari egyre meggyőzőbb teljesítményt nyújtott, és miután csapattársa, a kanadai Gilles Villeneuve a belgiumi Zolderben, az időmérő edzésen életét vesztette (nem utolsósorban a csapaton belül kialakult rivalizálás következtében), Didier a világbajnoki tabella élén találta magát. Ott volt akkor is, amikor Hockenheimben, a Német Nagydíj edzésén súlyos balesetet szenvedett: miután megszerezte a pole pozíciót, Ferrarijának első kereke az ír Derek Daly Williamsének hátsó kerekéhez ért, és kísértetiesen hasonló balesetet szenvedett, mint korábban Villeneuve. Mindkét lábán olyannyira komoly sérülései lettek, hogy bár teszteléssel négy évvel később még próbálkozott, soha többé nem térhetett vissza a profi autóversenyzők közé…
A világbajnoki címtől végül mindössze öt ponttal lemaradva, másodikként végzett a finn Keke Rosberg mögött úgy, hogy az év utolsó öt viadalán rajthoz sem állhatott. Szinte biztos, hogy ő lehetett volna a Formula 1 első francia világbajnoka.
A sebesség iránti vágyáról nem tudott lemondani, és ha már autóval nem tehette, off-shore motorcsónakokkal versenyzett. 1987. augusztus 23-án a dél-angliai Wight-szigetnél rendezett versenyen egy tankhajó által keltett hullám megdobta a “Colibri 4” nevű powerboat-ját, amely felborult. Pironi két barátjával együtt életét vesztette. A mindössze 35 éves “Didi” halála után született meg két ikergyermeke.
Pironi hetven Formula 1-es világbajnoki futamon indult, három győzelmet aratva. További tíz dobogós helyezés, négy első rajtkocka és öt leggyorsabb kör fűződik a nevéhez. Legjobb világbajnoki helyezését a gyászos 1982-es évben érte el, amikor második lett.

"Didi" és a Ferrari 126C2 1982-ben

“Didi” és a Ferrari 126C2 1982-ben

Harmadik, egyben utolsó világbajnoki futamgyőzelmét követően az 1982-es Holland GP dobogóján, Zandvoortban

Harmadik, egyben utolsó világbajnoki futamgyőzelmét követően az 1982-es Holland GP dobogóján, Zandvoortban

Egy karrier vége: az 1982-es Német GP edzésén a Ferrarival együtt Pironi pályafutása is kettétört

Egy karrier vége: az 1982-es Német GP edzésén a Ferrarival együtt Pironi pályafutása is kettétört