dr. Giuseppe Farina

A Formula 1 világbajnokság indulásakor az Alfa Romeo igen erős csapatot tudhatott magáénak: náluk versenyzett a “3F”, azaz az olasz Farina és Fagioli, valamint az argentín Fangio. Közülük Emilio Giuseppe “Nino” Farinának sikerült a legjobban a bemutatkozó idény: ő lett a F1 első világbajnoka.
Farina 1906. október 30-án született egy jómódú torinói családban. Apjának karosszéria-üzeme volt, nagybátyja pedig Pinin Farina, a híres formatervező volt. Mint annyi más korabeli versenyző, ő is sok tapasztalatot szerzett a II. Világháború előtti futamokon, és a kényszerű szünet után hamarosan újra autós viadalokon indult. Hegyiversenyzőként kezdte, majd a pályaversenyzés felé fordult, kezdetben Maserati, majd Tazio Nuvolari csapattársaként Alfa Romeo autókkal.
1950. május 13-án Silverstone-ban, a Formula 1 történetének első Nagydíj-futamát egy Alfa Romeo 158 volánjánál megnyerte. És még kettőt abban az évben, ezzel világbajnok lett.
1955-ös visszavonulásáig 33 F1 Nagydíjon indult, ezeken 5 győzelmet aratott, 5-ször indult az első rajtkockából, és ugyancsak 5-ször volt az övé a leggyorsabb kör. 20 alkalommal állhatott fel a dobogóra.
Az autósporttól nem szakadt el teljesen, rendszeresen látogatta a versenyeket. 1966. június 6-án is épp egy futamra, a Francia Nagydíjra igyekezett, amikor Chambéry közelében halálos közúti balesetet szenvedett.

Farina