Belga Nagydíj – 1962.06.17. – Spa-Francorchamps

Ennyi maradt Mairesse Ferrarijából - a háttérben az angol John Campbell-Jones Lotus 18-asa

Ennyi maradt Mairesse Ferrarijából – a háttérben az angol John Campbell-Jones Lotus 18-asa

53 évvel ezelőtt, 1962. június 17-én került sor az év harmadik világbajnoki futamára, amelyet a belgiumi Spa-Francorchampsban rendeztek meg, és ahol egy korábbi Lotusszal induló, svájci Jo Siffert személyében újoncot avatott a mezőny.
Az angol Graham Hill BRM-jével fölényesen, majdnem 2 másodperc előnnyel szerezte meg az első rajtkockát, F1-es pályafutása során első alkalommal. Mellőle az új-zélandi Bruce McLaren (Cooper-Climax) és az angol Trevor Taylor (Lotus-Climax) indulhatott. De Hill csak az első körben állt az élen, a második és a nyolcadik kör között Taylor és a Ferrarit vezető belga Willy Mairesse felváltva vezették a mezőnyt. Eközben a skót Jim Clark, aki 7,9 másodperccel volt lassabb az időmérő edzésen Hillnél, a tizenkettedik helyről indulva egyre feljebb küzdötte Lotus-Climax autóját, és miután két kör alatt megelőzte Hillt, McLarent és Taylort, az élen találta magát. Onnantól fogva nem lehetett utolérni, és több mint 44 másodperces előnnyel megszerezte élete első világbajnoki futamgyőzelmét, amely a Lotus számára a hatodik diadal volt.

A Lotus csapat tulajdonosa, Colin Chapman (baloldalt) és Clark

A Lotus csapat tulajdonosa, Colin Chapman (baloldalt) és Clark


Clark és a Lotus-Climax 25-ös ezen a napon legyőzhetetlen párost alkottak

Clark és a Lotus-Climax 25-ös ezen a napon legyőzhetetlen párost alkottak

A 25. körben a második helyért folyó csatában Taylor és Mairesse összeakadtak, és miután mindkét autó kicsúszott a pályáról, ki is gyulladtak. Míg Taylor sértetlenül mászott ki Lotusából, Mairesse-t kórházba kellett szállítani égési sérülései miatt, és a következő három világbajnoki futamon nem is tudott rajthoz állni.

A győzelmi emelvény további fokait a két Hill, az angol Graham és az egyesült államokbeli, a világbajnoki cím védője, Phil (Ferrari) foglalták el – utóbbi számára ez volt pályafutása utolsó dobogós helyezése. A további pontszerző helyekre a mexikói Ricardo Rodriguez (Ferrari), az angol John Surtees (Lola-Climax) és az ausztrálok akkor még csak kétszeres világbajnoka, Jack Brabham (Lotus-Climax) ért oda.
A leggyorsabb kör is Clarké volt, 3 perc 55,6 másodperces ideje 215,45 km/órás átlagnak felelt meg.
A világbajnoki tabellát Graham Hill vezette Phil Hill, McLaren és Clark előtt, míg a konstruktőröknél BRM, Lotus-Climax, Ferrari sorrendben álltak. Az évből ekkor még hat világbajnoki futam volt hátra.

Spa-Francorchamps vonalvezetése 1962-ben

Spa-Francorchamps vonalvezetése 1962-ben

Összefoglaló a viadalról: