Long Beach

Elöl Clay Regazzoni, Patrick Depailler és James Hunt, az üldöző bolyban Niki Lauda, Tom Pryce és Ronnie Peterson. (nagyítható)

Elöl Clay Regazzoni, Patrick Depailler és James Hunt, az üldöző bolyban Niki Lauda, Tom Pryce és Ronnie Peterson.
(nagyítható)


39 éve, 1976. március 28-án a kaliforniai Long Beach-ben rendezett USA West Grand Prix-n a svájci Clay Regazzoni élete egyetlen mesterhármasát érte el: az első rajtkockából indulva úgy sikerült diadalt aratnia, hogy közben a leggyorsabb kört is megfutotta Ferrari 312T jelű versenyautójával.
A helyszín új volt a Formula 1 mezőnye számára, korábban itt sohasem versenyeztek világbajnoki pontokért. Egy brit üzletember, Christopher Pook fejáből pattant ki az ötlet, hogy Monaco mintájára a Los Angeles déli szélén fekvő előváros lehetne a helyszíne az egyik futamnak. 1975-ben egy Formula 5000-es versennyel megtörtént az avatás, és 1976-ban immár az F1-es évad harmadik viadalának a házigazdájaként látta vendégül a száguldó cirkuszt.
Az ekkor 3251 méter hosszú pályán 80 kört kellett teljesíteni, ami 206,080 kilométernyi teljes versenytávnak felelt meg. Jellegzetessége volt a két hajtűkanyar között elhelyezkedő hosszú, ívelt “egyenes”, a Shoreline Drive, valamint a derékszögű, meredek lejtőbe forduló jobbos Cook’s Corner, amely a jelentős tapadásvesztés miatt igencsak próbára tette a versenyzők tudását. A pálya melletti öböl képét a Queen Mary nevű luxus-óceánjáró hajó uralta, amely kikötve, szállodaként üzemelve várta vastag pénztárcájú vendégeit.
"Rega" rója a köröket, a háttérben a Queen Mary (nagyítható)

“Rega” rója a köröket, a háttérben a Queen Mary (nagyítható)


1983-ig minden évben ellátogatott ide a világbajnokság mezőnye, az utolsó két alkalommal némileg módosított útvonalon. Érdekesség, hogy a versenyzők közül senki sem tudott duplázni, Regazzonin kívül az egyesült államokbeli Mario Andretti, az argentin Carlos Reutemann, a kanadai Gilles Villeneuve, a brazil Nelson Piquet, az ausztrál Alan Jones, az osztrák Niki Lauda és az észak-ír John Watson egy-egy alkalommal tudott diadalmaskodni. A csapatok közül a Ferrarinak ment a legjobban, három győzelmet arattak. A McLaren két, míg a Lotus, a Brabham és a Williams egy sikert jegyzett.
1984-re nem sikerült megállapodást kötni a szervezőknek Bernie Ecclestone-nal, így elköszönt ettől a látványos helyszíntől a Formula 1, amelynek a helyét a CART sorozat vette át.
Az 1976-os vonalvezetés

Az 1976-os vonalvezetés

Long Beach “belülről”. Aki végigvezet bennünket: a francia Patrick Depailler. A felvétel 1978-ban készült, amikor Depailler harmadikként végzett Tyrrell-Ford 008-as versenygépével.