Lotus 21

Lotus 21_4
53 éve, 1961. október 8-án az angol Innes Ireland megszerezte Formula 1-es pályafutása egyetlen világbajnoki futamgyőzelmét. Történt mindez az Egyesült Államok Nagydíján, Watkins Glenben.

 

Innes Ireland és a Lotus főnöke, Colin Chapman a győzelmet követően

Innes Ireland és a Lotus főnöke, Colin Chapman a győzelmet követően

A sikerhez hozzásegítő autó a Lotus 21 volt, amelynek szintén ez volt az első és utolsó diadala – a nyolcadik fellépésén.
Az angol tervezőzseni és csapattulajdonos, Colin Chapman elképzelései alapján készült. A 455 kilogrammos autót 2,5 literes, 240 lóerős Coventry-Climax FPF4-es motor hajtotta, amelynek erejét egy ötfokozatú sebességváltón keresztül vitték a Dunlop abroncsokra.
Debütálására az 1961-es Monacói Nagydíjon került sor, ahol Irelanden kívül a skót Jim Clark hajtotta. Az 1965-ös Dél-Afrikai Nagydíjig összesen 15 alkalommal vetették be. A gyári Lotus istállón kívül az Ecurie Nationale Suisse, az Ecurie Filipinetti, a Lawson Organisation és a Scuderia Scribante csapatok használták, továbbá háromszor “magánzók” versenyeztek vele. Ireland és Clark mellett az amerikai Jim Hall, a belga Willy Mairesse, az angol Stirling Moss, a svájci Jo Siffert és két dél-afrikai: Neville Lederle és Ernie Pieterse próbálkoztak sikerre vinni.

 

Ireland halad a győzelem felé a "Glen"-en

Ireland halad a győzelem felé a “Glen”-en

 

A Watkins Glenben aratott diadalon kívül két dobogós helyezést értek el vele, mindkettőt 1961-ben Jim Clarkkal: a Holland GP-n Zandvoortban és a Francia GP-n Reimsben.
Utódja az a Lotus 25-ös lett, amely 1963-ban első világbajnoki címéhez segítette a “Repülő Skót”-ot, Jim Clarkot.

 

Lotus 21_1
Lotus 21_2
Lotus 21_3